A vállalkozások adminisztratív terheinek legnehezebb, leginkább szakmai hozzáértést igénylő része a könyveléshez kapcsolódik, amely már nem a gazdasági társaságok „gazdáira”, hanem hivatásos szakemberekre hárul. Folytatjuk előző számunkban megkezdett tanácsadásunkat könyvelésről és könyvelőkről.
Mikor fogadjunk könyvelőt?
Jó tisztában lenni vele: a könyvelő megbízásával nem szabad az utolsó (vagy az utáni) pillanatig várni: a vállalkozás jogi indulásakor, azaz legkésőbb a cég alapító okiratának elkészítése előtt érdemes megbízni a szakembert. A jó alapító okirat a későbbiekben több százezres megtakarítást is jelenthet, mivel annak egyes pontjai a járulék- és adófizetési terheket is meghatározzák. Sokan e célból ügyvédhez fordulnak, a jogi segítség azonban nem helyettesítheti a könyvelő speciális idevonatkozó ismereteit (gondolunk itt az adójogszabályokra, a cégvezető jogállását érintő APEH-állásfoglalásra vagy a járulékfizetési kötelezettségekre). A vállalkozás alaptőkéje sem mellékes szempont, de arra sem minden ügyvéd hívja fel a figyelmet, hogy - betéti társaságok esetében - az akár egy forintos alapítási lehetőség mellett arra is ügyelni kell, hogy induló forrásainknak fedeznie kell az alapítási díjakat, illetéket és a tevékenység elindításához szükséges kiadásokat - minderre ugyanis javarészt a leggyakoribb, néhány tízezres indulótőke sem elegendő.
Ha e fent ajánlott „határidőre” sem vesszük fel a kapcsolatot könyvelőnkkel, úgy a vállalkozás tényleges létrejötte, vagyis adószámának kézhezvétele után nyolc nap áll rendelkezésünkre, hogy megtegyük az APEH felé első bejelentésünket, hiszen innentől kezdve már adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettségünk van, amit viszont feltétlenül könyvelőre kell bíznunk. Érdemes tudni, hogy a kezdeti idők is jelentős kötelezettségeket rónak a vállalkozóra és a könyvelőre - így az előtársasági időszakot lezáró bevallásokat a cégbejegyzést követő 30, az ezen időre vonatkozó beszámolót és mérleget pedig 90 napon belül kell benyújtani -, ezáltal könnyen megválaszolható az a gyakori kérdés, hogy miért is kell könyvelőt fizetnünk már azelőtt, hogy a cégnek bevétele realizálódna.
Cégünk szüneteltetése - helyett…
A cégszüneteltetési igényre olyan esetekben van példa, amikor egy társaság eladja üzlethelyiségét, s egyéb helyiség hiányában nem is végez vállalkozói munkát, a tulajdonos azonban a vállalkozást nem megszüntetni, csak szüneteltetni szeretné, ameddig újabb tevékenységbe nem fog. Az APEH viszont nem ismeri el a vállalkozás szüneteltetését: ha a Cégbíróság a vállalkozást nem szüntette meg, akkor bevételtől és tényleges tevékenységtől függetlenül be kell nyújtani határidőre a bevallásokat, adatszolgáltatásokat - sőt, ha betéti társaság esetében a beltagnak nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, úgy a minimálbér utáni járulékfizetés még külön terhet ró a vállalkozóra. Ez esetben nehéz optimális megoldást találni, de már az is költségcsökkentő hatással bírhat, ha a társasági szerződés módosításával egy új - szintén heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban álló - beltagot jelölünk ki: a havi járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés révén a társasági szerződés módosításának költsége egy hónap alatt megtérül. Figyelni kell azonban arra is, hogy általános orvosi ellátás csak azoknak jár, akiknek van bejelentett biztosítási jogviszonyuk, azaz cégük vagy munkáltatójuk megfizeti utánuk az egészségbiztosítási járulékot.
Könyvelőváltás
Aki nincs megelégedve könyvelőjével, bármikor nyugodtan válthat, általános jelenség viszont, hogy a cégtulajdonosok akkor is megvárják az évváltást, ha tudják, hogy cégük nincs jó kezekben. Pedig nem egyedi eset, ha valaki nincs megelégedve könyvelője teljesítményével, szakmai tudásával, bizonytalannak látja az aktuális jogszabályokban, emiatt pedig a cégre bírságot szabnak ki (amely kárt esetleg a könyvelő nem is hajlandó megtéríteni), vagy ha a megbízott szakember adatokat, tényeket „tart meg magának”, vagyis nem ad tájékoztatás a cég helyzetéről, eredményéről.
A jó könyvelő onnan „ismerhető fel”, ha a vállalkozás által az adott pillanatban elért eredményről többször is tájékoztatja az év folyamán ügyfelét, aki december közepén már a várható eredménnyel és az adóterhekkel is tisztában lehet. Ha mindezzel nem találkozunk, akkor okkal elégedetlenkedhetünk könyvelőnkkel, viszont a cég működőképességét emiatt nem lehet kockára tenni: váltsunk tehát év közben könyvelőt!
S hogy mi alapján válasszunk új pénzügyi szakembert? Egy biztos: ne hely alapján - ne feltétlenül a legközelebb eső könyvelőiroda mellett tegyük le a garast! Mint ahogy vásárláskor is azt a boltot, áruházat választjuk, ahol a legjobbnak tartjuk a minőséget, úgy e téren se legyen más szempontunk. A feljebb írtak talán mindenkit meggyőztek, miért is nem lehet ez a legfőbb szempont…
Hírnök könyvelőiroda 06-20-480-1751
